Szána Miklós cikke

“Idén emlékezünk Strobl Alajos születésének 170., halálának 100. évfordulójára. Ebből az alkalomból mutatja be a historizmus egyik legjelentősebb magyar szobrászának életét és munkásságát legújabb szabadtéri kiállításunk a megújuló Budavári Palotanegyedben. A Képmás szobrokkal című ingyenes szabadtéri tárlat a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján és az újjáépült Lovarda mellett, a Csikós udvarban várja a látogatókat június végéig. ” – olvasható a rövid ismertető a Várkert bazár oldalán. Az oldalon, amit egyébként is érdemes néha felkeresni, hiszen érdekes és sokszínű programokat kínál, köztük nagyjából kéthavonta megújuló szabadtéri kiállításokat, teljesen ingyen. Pénz tehát nem lehet akadály, hiszen ahhoz, hogy ellátogassunk erre a szabadtéri tárlatra, egy kis kultúra iránti érdeklődés és nyitottság mellett nem is fog kelleni más. A felsoroltak közül szerencsére nekünk mindkettőből van elég, úgyhogy el is mentünk a kiállításra. Ebből adunk most egy kis ízelítőt.

Még mielőtt azonban rátérnénk a cikkünk témáját adó kiállításra azt mindenképp fontosnak tartom leírni, hogy bár elég sok dolog iránt érdeklődő embernek tartom magam, fogyasztok különböző kulturális, sport vagy épp politikai tartalmakat is, de a szobrászatról túl sok mindent nem tudok vagy nem tudtam eddig. Többek között éppen ezért volt különösen érdekes és izgalmas belemélyedni ebbe a témába a kerek évfordulók kapcsán. Hiszen bevallom őszintén, hogy eddig nem tudtam, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kertjétől kezdve, Eger főterén át, a Magyar Állami Operaház épületén keresztül, a Halászbástyáig bezárólag ennyi helyen megtalálhatóak Strobl Alajos szobrai, amelyek ráadásul sok Budapesten található köztéri szoborral ellentétben nagyon élethűek is. Jó példa erre a művész, Erzsébet-et ábrázoló szobra is, amely a sokak által csak Sisi-ként ismert királyné egyik első köztéri ábrázolása Magyarországon.

A Glorietthez vezető rámpán indulunk el, de előtte egy kis életrajz

Strobl Alajos 1856-ban a Lipótújvárhoz tartozó Őrtűzön született, ahol apja, id. Strobl József Habsburg-Tescheni Albert főherceg birtokának tisztviselőjeként élt. Az idén június 21-én 170 éve született szobrász bár 1874-től Bécsben tanult, hat évvel később pedig Budapestre költözött, élete végéig szülőhelyét tekintette valódi otthonának, ahova szinte minden nyáron visszatért, és szülőházát Mátyás király korát idéző várkastéllyá fejlesztette. Mindeközben a fővárosban komoly megbízásokat kapott, többek között Liszt és Erkel szobrát mintázta meg az Operaház homlokzatára és ő készíthette 1887-ben a Deák Ferenc szarkofágjára kerülő szoborcsoportot is. Ha pedig már Strobl Alajos fontosabb alkotásainál tartunk, akkor mindenképp meg kell említeni azt is, hogy ő volt az első magyar művész, aki élő modell után mintázhatta meg Ferenc József uralkodót.

Strobl Alajos pályája tehát szép lassan felfelé ívelt, aminek köszönhetően a művész a századforduló éveire az egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásszá vált, aki országszerte számos monumentális köztéri alkotást készíthetett el, így többek között a budai királyi palota Mátyás kútját (1904), a budavári Szent István szobrot (1906), az egri Dobó emléket (1907) vagy a budapesti Jókai szobrot (1921). Strobl Alajos azonban nem csupán szobrászként alkotott maradandót, oktatási tevékenysége is jelentős volt. Dolgozott szobrász tanárként és az ő nevéhez fűződik a szobrász iskolának is helyet adó Epreskert berendezése, amely ma is őrzi Strobl kéznyomát.

Strobl Alajos nyugdíjazását követően, 1926. december 12-én 100 éve hunyt el Bajza utcai otthonában, szeretett Epreskertje közelében. Nevét napjainkban utcanév mellett műteremház is viseli. A művész leszármazottai és tisztelői pedig a Strobl Alajos Emlékhely Alapítványba tömörülve ápolják a mester emlékét.

15 fontos alkotáson keresztül mesél a kiállítás Strobl Alajosról

Az életrajz végére érve pedig akkor térjünk rá magára a tárlatra, amely többek között a fent említett 15 – Budapest és számos vidéki város arculatát is formáló – alkotást mutatja be rendkívül igényes módon, ismertető szövegekkel, képekkel és különböző érdekes információkkal az arra járóknak. Akik egyébként miközben sétálnak át a kiállítás egyik pontjáról a másikra – nagyjából 10 perc – már rögtön élőben is láthatják Strobl Alajos egyik munkáját. Hiszen a szobrász gyakran magyar Trevi-kútként is emlegetett Mátyás-kútja pont útba esik a két tárlat között. Amely a két helyszínen két külön életszakaszt jár körül. A Várkert Bazár Gloriettjénél Strobl Alajos pályájának kezdeteibe, a Csikós udvarban pedig már az elismert mester életművébe nyerhetünk betekintést.

A kiállítást nézegetve pedig olyan érdekességeket olvashatunk többek között a művész Dobó István – szoborcsoportjáról, hogy Gárdonyi Géza, az egri hősökről szóló regény írója a várban szerette volna látni a szoborcsoportot, de végül a szobrász elképzelése valósult meg és a főtérre került a szobor. Vagy megtudhatjuk azt is, hogy Strobl Alajos rajongott a kútszobrokért és az ország középkori nagyságát szimbolizáló Mátyás király alakjáért. Vagy akár azt is megtudhatjuk, hogy Strobl Alajos utolsó monumentális köztéri alkotása a Jókai szobor volt, aminek sokáig kereste a megfelelő formáját. Több kis- és nagymintát is készített, az elégtelennek tartott változatokat pedig a tanítványai előtt törte össze. Azt viszont, hogy Strobl Alajos kőoroszlánja vagy a Semmelweis Ignác-emlékmű miért érdekes már nem mondjuk el. Kiderül a helyszínen!

Ahova mindenkinek ajánljuk, hogy június 28-ig menjen el! Szép helyszín, érdekes kiállítás és akár egy kávéval a kézben is simán végigjárható. Szerintem kár lenne kihagyni!