Jánossy Zsuzsanna cikke

A könyvben bemutatott életút a XIX. század második felében kezdődik, Philip Carey kilencéves, egyik lábára félszeg kisfiú árvaságra jut. Gyermektelen rokonokhoz kerül, vidéki paplakban nevelkedik, majd rideg fiúnevelő intézetben a társai által kigúnyolt, nyomoréknak nevezett sértéseket kell elviselnie. Jól tanul, akár ösztöndíjat szerezhetne az Oxfordi intézetbe, de feladja tanulmányait és Németországba megy művészetet tanulni. 

Nemsokára a századforduló forrongó szellemi hullámának hatására Párizsban tervezi folytatni a festést, de a költségek fedezéséhez bejelentkezik egy könyvelői hivatalba, ami szintén nem elégíti ki a vágyait. Egy év irodai munka után elutazik Párizsba, ahol a művészvilág bohém módra élő, koplaló, szerető, vigadó és szenvedő jellegzetes alakjai közé keveredik. Rájön, hogy csak másodosztályú festő válna belőle, feladja a festést és visszamegy Angliába. 

Pénzét rosszul osztja be és várja a felnőtté válást, hogy továbbra ne a nagybátyja ellenőrizze pénzügyeit. Betölti a 21 évet és az örökségéből tervezi elvégezni az orvosi tanulmányokat. Megismerkedik egy lánnyal, aki nem viszonozza érzelmeit, de Philip majdnem minden pénzét rá költi. Tőzsdei spekuláción maradék pénzét elveszíti a búr háború bekövetkezte miatt, ezért tanulmányait abbahagyja és rákényszerül, hogy munkát keressen. 

Nagybátyja halála utáni örökségéből befejezi orvosi tanulmányait és megszerzi a bizonyítványát. Az orvosi egyetem, a közkórházak nyomasztó, sokszor kínos és nagy emberismeretre nevelő légköre megismerteti hősünkkel az élet nehézségeit, amely által fontossági sorrendje átértékelődik. 

A gúnyolódásokon, visszautasitásokon, megalázásokon túljutó, bohém, költekező, éhező, megalázkodó fiatal “szemünk előtt” válik férfivá. Megtanul lemondani, elengedni és végül megtalálja az áhítva vágyott szerelmet is.

Maugham regényei közül az Örök szolgaság (Of Human Bondage, 1915) a leginkább önéletrajzi ihletésű mű. A szerző azt állította, hogy a történet fikció. 1938-ban azonban már így írt: „A tények és a képzelet annyira keverednek munkáimban, hogy rájuk visszatekintve, már magam sem tudom megkülönböztetni őket.”  A szerző ebben a művében tárja fel legmélyrehatóbban az önrendelkezés és a behódolás alapvető témáját, amely oly gyakran jelenik meg írásaiban.

Számunkra, olvasóknak ez egy olyat életút története, amelyben magunkra ismerhetünk vagy okulhatunk belőle.