Szőke Anikó riportja

Az ember mindig is vágyott az ismeretlen felé. A Föld meghódítása után a kozmoszt szeretné birtokba venni, ezért űrhajókat, távcsöveket, műholdakat készít.

Az első szatellitet a szovjetek építették, és 1957 októberében lőtték ki az űrbe, még a hidegháború idején. Ez volt a Szputnyik.

Utána egy kutyát embert küldtek fel egy űrhajón, Lajkát. Sajnos ő azonban meghalt, mielőtt földet ért volna. Ezek után következett Gagarin, aki 1961 áprilisában körberepülte Földünket.

De Magyarországnak is volt egy űrhajósa: Farkas Bertalan. 

1980 májusában indult útnak, és júniusban tért haza, miután több hetet töltött el a Szaljut 6 űrállomáson. A második űrhajóst, aki magyar volt, Simonyi Károlynak, vagyis Charles Simonyinak hívták, ő kétszer járta meg a világűrt mint űrturista. 

De hogy még büszkébbek legyünk mi magyarok, és az aktualitásokról is beszéljek, meg kell említenem Kapu Tibor 33 éves űrhajóst, aki a 2022-es Hunor programban vett részt. Őt választották ki arra, hogy az Axiom Mission 4 legénységével utazzon fel a Nemzetközi Űrállomásra. 

A Millenáris Huniverzum című tárlata mindhárom magyar űrhajósról megemlékezik. 

Az aktualitásokon kívül bemutatja azt is, hogy a Hunor programnak több lépcsős kiválasztási folyamata volt. (Ugyanis aki űrhajós akar lenni, annak több próbát ki kell állnia, és a felkészülés évekig tart.) Megtudhatjuk, hogy Kapu Tibort és külföldi társait a floridai Kennedy központból lőtték fel, majd a Grace nevű Crew Dragon kapszula a nemzetközi űrállomáshoz csatlakozott, ahol aztán megkezdődött a komoly munka: kísérleteket végeztek például arra vonatkozólag, hogy élő szervezetek hogyan élnek meg a súlytalanság állapotában. Kapu Tibor pedig egyenes adásban tartott fizika órát. 

A kiállítótér magába foglalja az űrállomás makettjét és egy leszállókabint. 

Eredeti űrruhákat, maketteket, és további tárgyakat is láthatunk.  

A falakon tényeket, információkat olvashatunk az űrről, a naprendszerről. 

Az egyik teremben mozi várja az érdeklődőket, és a világegyetem titkairól tudhatunk meg többet. Egy kupola alatti rögtönzött planetáriumban kivetítik a naprendszert és más bolygókat. 

A következő teremben interaktív, digitális felületek segítségével, szimulációs készülékekkel, VR szemüvegekkel mi is beléphetünk az univerzumba, és az űrállomásra. 

Tovább menve azt olvashatjuk, hogy mi magyarok szintén vizsgálódunk már a Naprendszerben, különböző eszközök segítségével. Dicsőségfal hirdeti az űrkutatásban résztvevő magyarok neveit, fényképeit. Egy másik teremben azt olvashatjuk, hogy a világ több országának kormánya törekszik űrprogram indítására, például Kína, India, USA. Vannak már tervek a Marsra, és a Holdra szállásra is. A 2020 – as évek második felére tervezik a nemzetközi Lunar Gateway nevű hold körüli űrállomás építését, mely kapocsként fog szolgálni a Föld, Hold és az űrutazók, esetleg robotok és más égitestek között.

Visszatérve ránk, magyarokra: ha valaki még többet szeretne megtudni Kapu Tiborról, aki mostanában a leghíresebb magyarrá avanzsált, az mindenképpen menjen el augusztus 23-án szombat délelőtt a Millenárisra. Ő arról is fog beszélni, hogy miképpen készült fel az űrutazásra, illetve arra az időre, amelyet az űrállomáson töltött el. A kiállítás és Kapu Tibor előadása érdekes lehet felnőtteknek, és gyerekeknek egyaránt. A tárlat október 31-ig látható, és az oda érkezőket igazi űrbüfé is várja majd.