Lelkes Viktória interjúja

Május 10-én különleges esemény helyszíne volt a budapesti Fiumei úti sírkert: a QJÚB formáció Radnóti Miklós verseire épülő zenés előadását adta elő a Kossuth Mauzóleum előtt. Az este nem csupán koncert volt, hanem emlékezés, reflexió és jelenlét egyaránt – Radnóti sorai a sírkert csendjében új, különleges súlyt kaptak.

„Radnóti Miklóst – nemcsak a magyar, de talán a világirodalom egyik legnagyobb költőjét. Özvegye, Gyarmati Fanni 14 éves korától kezdve egészen 102 éves koráig volt hűséges társához – és kettejük közös életművéhez. Radnóti és Gyarmati Fanni története, levelezése és a költő versei ma is segítenek felismerni, mi az az alapállás, amiben érdemes léteznünk. Amelyből akkor is lehet élni, alkotni, szeretni – amikor a világ darabokra hull. Hogy a legnehezebb időkben is észre lehessen venni: „a tajtékos égen ring a hold.””

Ebből a gondolatiságból született meg a Radnóti-est – a QJÚB formáció és a társalkotók közös zenés-színházi előadása. A szövegkönyvet összeállította és az előadást rendezte Vecsei H. Miklós, közreműködnek: Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Ratkóczi Huba, Mihalik Ábel, Paczári Viktor és maga Vecsei H. Miklós is.

A QJÚB egy fiatal, kortárs zenei formáció, amely a költészet és a zene határterületén mozog. Zenéjük nehezen besorolható: hol minimalista, hol kísérletező, hol kifejezetten lírai, mindig szövegközpontú. Céljuk, hogy új kontextusban szólaltassák meg a magyar költészet nagy alakjainak életművét – és ezáltal a versek ne csak hallhatók, de élhetők is legyenek. Radnóti-estjük, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház felkérésére készült és azóta több alkalommal is színpadra került. A Fiumei úti sírkertben való előadás azonban különleges jelentőséggel bírt: Radnóti sírja néhány lépésre található a koncert helyszínétől.

A formáció tagja, Hegedűs Bori mesélt nekünk az élményről, Radnóti költészetének aktualitásáról és a QJÚB jövőbeli terveiről.

-Mit jelent számotokra ez a helyszín személyesen és művészként?

– Személyesen, egy rendkívül inspiráló, gyönyörű hely, izgalmas, titokzatos, hiába temető, nem ijesztő.  Művészként viszont először ijesztőnek tűnt nekem, ott énekelni, koncertezni éjszaka. 

De felemelő és talán semmihez sem hasonlítható, eddig nem tapasztalt élmény volt. 

– Hogyan változik meg az előadás dinamikája, ha egy ilyen intim és szakrális térbe helyezitek?

– Mindig nehéz kiszakítani a térből, az eredeti helyéről, ami a Nemzeti Színház. De ezt borzasztó izgalommal vártuk, szerintem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy pluszt adott, plusz löketet, több beleborzongást. 

– Hogyan viszonyultok Radnóti hagyatékához? Mit tartotok a legaktuálisabbnak vagy legfontosabbnak belőle ma?

– Én személy szerint a túlélését. A folytonos talpra állást a kilátástalanságból. 

– Mi az, amit szeretnétek, hogy a nézők haza vigyenek magukkal ebből az estből?

– A felvetett kérdésekre hosszan keressék a válaszokat. Zengjen a fülükben. 

-Számodra mit jelent Radnóti költészete? Van-e olyan vers, ami különösen közel áll hozzád?

– Van egy kedvenc sorom tőle, ami nagyon sokszor eszembe jut mostanában: ,,sár és gyűlölet van az alján minden csillogó nagy szerelemnek” 

– Hogyan látod a költészet szerepét a mai világban? Lehet-e vele valóban hatni?

– A zene után szerintem a költészetnek van a legerősebb hatóereje

– Mi a következő álomprojektetek a QJÚB-bal?– Juhász Ferenccel fogunk foglalkozni.