Teszi fel a címben lévő költői kérdést a Larrieu testvérek legújabb filmje, a Jim története. A Piericc Bailly azonos című regénye alapján készült film bár a fenti kérdésre nem ad egyértelmű választ, de mindenképp elgondolkodtatja az embert az apasàggal kapcsolatban. A film sajtóvetítésèn jártunk a Cirko-gejzír moziban.

A 2024-ben bemutatott francia film, a főszereplő koràbbi életének és környezetének bemutatásával kezdődik, a Haut Jurában található festői francia kisvárosban Saint Claude-ban. Én eddig nem sokat tudtam a környékről, de érdemes rákeresni, mert tele van gyönyörű tájakkal, amelyből a film is bőven ad ízelítőt. Főszereplőnk tehát éli az átlagosnak mondható életét, amikor egyik este, miközben az egyik legkedvesebb hobbijának a fotózàsnak hódol, összefut volt kolléganőjével Florence-el. Apró csavar a történetben csak az, hogy a szingli életet élő hölgy hat hónapos terhes, egy már azóta nős férfitól. Más esetben ez lehet, hogy probléma lenne, de jelen esetben nem az. Hiszen Ameryc és Florence még aznap este összemelegednek és onnantól egy párt alkotnak. A kapcsolat pedig odáig fejlődik, hogy Ameryc jelen van a gyermek születésekor, később pedig saját fiaként kezdi el felnevelni Jim-et.

A film ezen a ponton sok szép felvételen keresztül mutatja be a kis Jim és az újdonsült apuka harmonikus kapcsolatàt. A közös programokat, kirándulásokat, az együtt töltött időt. Az addig átlagos életet élő Ameryc apukaként láthatóan megtalàlta élete értelmét. Eljàr dolgozni, leginkább alkalmi munkákat vállal, de mellette minden idejét a kis Jim-el tölti. Ameryc igazi jó apa figura, aki maga is egy kicsit még gyerek lelkű és akit a fia nagyon szeret. A csalàd tehàt boldogan él egy farmon a Jura hegységben, idilli környezetben. Itt a vége, fuss el véle! Mondhatnánk akár ezt is, de a film valójàban csak ekkor kezdődik el igazàn. Hiszen Jim hét éves korában egyszer csak megjelenik a vér szerinti apa, aki teljesen felrúgja az addig szinte mesébe illő történetet. Az új apuka szép lassan a csalàd mindennapjainak része lesz. A konfliktusok és a történések innentől kezdve beindulnak és még se állnak a 101 perces film végéig. A kérdések pedig jönnek. Együtt tud-e élni a két apuka hosszú tàvon? Kit választ Jim, kell- e egyáltalán választania? Van-e beleszólàsa a felnőttek döntésébe? Milyen lehet így élni gyerekként, szülőként egy életen àt? Hogy alakul Ameryc élete ezek után? Sok felmerülő kérdésre a film hàtralévő része ad választ a kiváncsi Olvasónak.

A napjainkban sokak àltal érintett, nehéz témàt feldolgozó film végig a vígjàték, a komikus jelenetek és a dráma műfaja között egyensúlyozik. Akad a filmben mindegyikből. A Jim története összességében egy jó film, de helyenként én hiànyolom a nagyobb érzelmi töltetet, amitől akàr tökéletes is lehetne. A színészi alakítások szerintem jók. Az Ameryc szerepét játszó Karima Leklou jól hozza a szerény, kedves mackó típusú férfi, Laeititia Dosch alakítàsa pedig szintén jól adja vissza a kissé temperamentumos Florence karakterét. A film lezáràsa talán lehetett volna jobb is, de a film alapvetően jól van felépítve és a végére is marad bőven a szívmelengető apa-fia jelenetekből. Amiből talán sosem elég! Hiszen, Apa csak egy van! Vagy nem?

A film április 17-től tekinthető meg a Cirko-gejzír moziban!

10/7