A tavalyi év legnézettebb filmje volt Olaszországban a Miénk lesz a holnap, és Paola Cortellesi rendezése a magyar mozikban is szép siker. A Római Nemzetközi Filmfesztiválon díjazott alkotást január eleje óta vetítik itthon, az art mozikban hétről-hétre megtöltve a termeket. Mostanáig több mint 15 ezer néző látta.

A film főszereplője, Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti.

A Mozinet Nagylátószög műsor célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a különböző területek szakemberei által. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A Miénk lesz a holnaphoz készült Nagylátószög videóban Veiszer Alinda Dr. Spronz Júliával beszélgetett. Az ügyvéd kiemelt szakterülete a partnerkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatainak védelme, és több évtizedes ügyvédi tapasztalata mellett a PATENT egyesület alapítója. A téma elsősorban az volt, mennyire segítik a jelenleg létező jogszabályok a nők elleni erőszak áldozatait, és van-e mód társadalmi szemléletformálásra. „Sok évig kampányoltunk, hogy a családon belüli erőszakot ne monoklis nőkkel, meg emelkedő ököllel ábrázolják ezekben a képi megjelenésekben, mert az nagyon traumatizálja az érintetteket” – állítja Spronz, aki szerencsésnek tartja, hogy a film az erőszakot stilizáltan, zenés-táncos jelenetek formájában jeleníti meg. „Egészen 1997-ig Magyarországon szabad volt a házastársi kapcsolaton belül nemi erőszakot elkövetni a feleség sérelmére. De ez most már orvoslódott. Ami viszont nem, hogy ezek a szexuális bűncselekmények továbbra is csak akkor büntetendőek, hogyha a sértett megindítja az eljárást, és erre egy hónapja van a cselekménytől kezdve” – mondja Spronz. Az adás itt tekinthető meg

A Nagylátószög Extra videóban Tóth Györgyivel és Ötvös Veronikával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület önkénteseivel beszélgetett Kállay Eszter író, költő. Ötvös Veronika a film egyik fontos jelenetével kapcsolatban kifejti, a bántalmazó minták öröklődnek a férfiágon: „Egy ilyen családban felnőve valójában újrateremtjük az erőszakot. És ezt is szépen bemutatja a film, ahogy a nagypapa átadja a tudást a fiának: nem kell sokszor megverni a nőt, elég egyszer, de akkor nagyon, és majd jobban fog félni.” Ennél jóval részletesebben foglalkozik a film az anya-lánya kapcsolatokkal és az ott öröklődő mintákkal. Delia karaktere próbálja megakadályozni, hogy fiatal lánya, az övéhez hasonló, bántalmazó párkapcsolatba kerüljön. „Főleg fiatalokkal foglalkozó prevencióban kerül elő, hogy nézzük már meg egy pillanatra, hogy mi van, ha nem egy jóképű fiatalember negédes hangon mond ilyeneket, hogy az »enyém vagy, nem lehetsz másé, nem hagyhatsz el soha«. Ezek szoktak lenni a romantikus dalok szövegei, holott ezek birtoklásról, mozgáskorlátozásról szólnak. Az, hogy »nem lehetsz senki másé«, el szokott hangozni a hétköznapokban is, csak fenyegetésként, persze.” Tóth Györgyi szerint a Miénk lesz a holnapnak az a formai megoldása, hogy az erőszakos jelenetek stilizálva, romantikus zenei aláfestéssel kerülnek bemutatásra, ad egy érdekes áthallást a filmnek. A felvétel itt nézhető meg.

A Miénk lesz a holnap továbbra is látható a magyar mozik műsorán.